Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lengyel-Magyar :EGYÜTT - RAZEM

 

 

                             EGYÜTT - RAZEM

A 21. században a modernkori társadalom, az európai demokrácia, nem nélkülözheti az igazságos és hatékony, életerős, civil társadalmi képviselet, és kontroll nélkül.

 

A civil társadalom szervezettsége, a tudás, az egymás iránti szolidaritás ereje, csak EGYÜTT, határok nélkül képes hatékony és eredményes érdekképviseletre. Ez különösen igaz Közép Kelet Európa országaira, és nemzeteire.

                                                                    

Magyarország és Lengyelország történelmi kapcsolatai

 

A közös nemzet- állami és keresztény alapok.

 

A magyar lengyel kapcsolatok eszmeiségét, a több mint ezer év barátságát, a génjeinkben hordozzuk. Ezen páratlan történelmi fundamentum a maga tisztaságában, erkölcsi hitében, az alap, amelyre építhetünk, és élhetünk a közős lehetőségeinkkel.

 

A ma történelmi és társadalmi szükségszerűségeit felismerve, a magyar-lengyel barátság erősítése, és a lehetőségek felkutatása az első rendű cél.

 

A magyar-lengyel kapcsolatok jelentős változásokon mentek keresztül az évszázadok során. A kezdet talán a szarmaták és szkíták idejében keresendő. Ami tény, az egyidejű államalapítás, a kereszténység felvétele. A nemzeti uralkodó házaink közötti szoros együttműködés, a családi kapcsolatok mindaddig, amíg létezik a független magyar és lengyel állam. A barátság újabb igazi próbatétele szabadságharcaink küzdelme. Ez idő alatt erősödik, szélesedik, bővül a magyar lengyel történelem, egyre jelentősebb szerepet tölt be a köznemesség, a közember és a tanult egyetemi ifjúság. A magyar-lengyel barátságnak a jelentős dátumai (1956, 1939, 1920, 1848, 1831, 1771-73, 1710…) mind, mind, háborús rendkívüli helyzetről szól. Ezt úgy fogalmazták meg „barátok a bajban.”

 

Kivétel a kommunizmus, a kádári propaganda, amely igyekezet lejáratni a lengyel SOLIDARITAS mozgalmat, a lengyeleket, és elemi érdeke volt a lengyel munkások sztrájkjait hamis színben feltűntetni. Ez csak részben sikerült, a barátság, az egyszerű emberek között is ki állta az idő próbáját.

 

Békeidőben

 

A rendszerváltást (1989) követően, a lehetőségektől messze elmaradtak a kapcsolatok erősítései, mint tárgyi, mint társadalmi, mint politikai téren. A lengyel-magyar barátság, misztikus legendás dologgá vált a felnövő új nemzedéknek, a „nagy szabadság szele” nyugatra vitt bennünket

A kilencvenes évek elején, nem tudtak új lendületet kapni a lengyel-magyar kapcsolatok, leszámítva egy szűk réteget, nem volt sikk egymás kölcsönös értékelése segítése. Ezen részben változtatott, a 1993.évi LXXVII. kisebbségi törvény minek eredményeként Magyarországon, ma már közel 50 lengyel kisebbségi önkormányzat működik.

 

 

Új koncepció

Emlékmű Barátság Nap

 

Mindezeket figyelembe véve, és értékelve a kialakult helyzetet a Magyar Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság, elhatározta békeidőben egy új magyar-lengyel mozgalom elindítását.

Első lépésként a cél megvalósítása érdekében közadományokból megépült, az első köztéri Lengyel Magyar Barátság Emlékmű, mint az új mozgalom szimbóluma, jelképe.  Az emlékmű ünnepélyes átadása 2006. március 24.-én volt Győrben a Bem téren. Az emlékművet, mint fővédnök a Magyar Köztársaság Elnöke és a Lengyel Köztársaság Elnöke avatta fel. A Lengyel Magyar Barátság Emlékmű, Stanislaw Worcel (1849) által megfogalmazottak hű mása.

 

 

„Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek

Külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze

Futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak.

Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének, és

Egésszségének feltétele.”

 

Az emlékmű a győri park közepén, egy kis dombon áll, méreti lenyűgözőek, az alkotó Tóth Dávid maradandót alkotott. A két tölgyfa kőből kifaragva méltán lehet a lengyel-magyar barátság újkori védjegye.

 

Az emlékmű avatásával egy időben, tudatos előkésztő munka eredményeként, megtartottuk az első magyar lengyel testvérvárosok, települések találkozóját, több mint harminc város részvételével, mint az új lengyel magyar kapcsolati rendszer kiemelt részeként. A részvevőknek konferenciát szerveztünk, előadók, Kiss Gy. Csaba, Kovács István, Tischller János, Molnár Imre. Magas szinten képviselték a lengyel-magyar barátság eszmeiségét, s hűen idézték meg a múltat. A társadalmi és civil szervezeteket csak fokozatosan tudtuk mozgósítani, ennek legfőbb akadálya, mint lengyel, mint magyar részről a megfelelő pénzügyi források hiánya.

 

Természetesen tudtuk, csak akkor van értelme az egész új rendszernek, ha sikerül a folytonosság megteremtése. Ezért a Magyar Lengyel Történelmi Társaság elnöke, Kollár János, mint ötletgazda, s mint főszervező,a LMBE avatásán felolvasta a GYŐRI NYILATKOZAT szövegét, valamint egy- egy díszkötéses példányát átadta a köztársasági elnököknek.

 

 


GYŐRI NYILATKOZAT

Győri-Ny.-Magyar-1.JPG

 

A nyilatkozat szövegével a jelenlévő köztársasági elnökök egyetértettek.

 

Parlamenti előterjesztés.

 

Társaságunk már ezt megelőzően, kereste a parlamenti pártok frakció vezetőit, és szerettük volna, ha a Lengyel Magyar Barátság Napja határozati előterjesztését a T. Ház legidősebb képviselője vállalja az Országgyűlésben, ez különböző okokból nem történt meg. Majd hosszas egyeztetések után 2007. március 14-én Hárs Gábor képviselő előterjesztésében került a parlament elé, ahol egyhangú szavazással elfogadásra került. Rá egy hetére a lengyel SEJM, és a szenátus is elfogadta. Ez küzdelmes időszak volt számunkra, de végül is sikerült, az alapok megteremtése.

 

Az Országgyűlés

17/2007.(III.14.) OGY határozata

A Magyar-Lengyel Barátság Napjáról

                                                        http://www.complex.hu/kzldat/o07h0017.htm/o07h0017.htm 

 

Küzdelem a megvalósításért

 

A magyar-lengyel barátság emlékmű, és nap, a maga civil kezdeményezésével, egyszerűségével és nagyszerűségével az új koncepció adta lehetőségeivel négy év alatt hosszú utat járt be. Az, amiért valóban létrejött, hogy egy új magyar-lengyel barátság mozgalom bölcsője legyen, megtörtént, de a mozgalom jellege országosan még nem tudott maradéktalanul megvalósulni.

Társaságunk, azon volt, van, és lesz, hogy a Lengyel Magyar Barátság Nap (március 23-a) ne csak egy protokoll rendezvény legyen, hanem az alapelveknek megfelelően működjék.

 

Ezek:

            1, Önkormányzati

                   (magyar-lengyel testvérvárosok, települések, találkozója, együttműködése)

                   (kultúra, gazdaság, turisztika)

                              

            2, Civil, társadalmi szervezetek együttműködése

                     (közös pályázatok, konferenciák, magáncsere üdültetés)

              

            3. Politikai, diplomáciai

                  (köztársasági elnökök, védnöksége, jelenléte)

                  (politikai, diplomáciai védőernyő) 

                  

A Lengyel Magyar Barátság Nap fővárosa

 

Páros évben magyar város, páratlan évben lengyel város.

 2006 Győr (alapító) 2007 Przemysl, 2008 Debrecen, 2009 Krosno, 2010 Óbuda.

 

A rendszer működtetésére létrehoztuk a Magyar Lengyel Barátság Napja Közhasznú Alapítványt!

 

Részlet az alapító okiratból:

A Lengyel Magyar Barátság Napja a Győri Nyilatkozat szellemiségét, jogi védettségét biztosítva, társadalmi-, civil-, önkormányzati kezdeményezés, amely azzal a céllal jött létre, hogy a legszélesebb rétegek bevonásával elősegítse, a két nép közös történelmi múltjának feltárását, barátságának megőrzését, ápolását,a kapcsolatok fejlesztését, az élet minden területén.

Védnök: a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság Elnöke.

Védjegye: az első köztéri Lengyel Magyar Barátság Emlékmű (két tölgyfa)

Zászlója: fehér, piros, fehér, zöld, közepében a két tölgyfa

Kitüntetése: Lengyel Magyar Barátságért Tölgyfa Díj

Időpontja: március 23.

 

A fent vázolt célok megvalósítása érdekében elengedhetetlennek tarjuk egy Koordinációs Központ felállítását.

Hatásköre a több mint száz lengyel magyar testvérváros település együttműködésének segítése, civil egyesületek, szervezetek, koordinálása, adatbázis létrehozása.

Politikai felismerés szükséges, hogy a ma Európájában, unión belül is, nemzeti érdekeink érvényesítése képviselete, megbízható és támogató partnerek nélkül nem megvalósítható.

 

A jövő nemzedéke

 

Nagyon fontosnak tarjuk a ma fiatalságának a megfelelő szintű tárgyi tudás megszerzésének, a lehetőségét, a magyar lengyel közös történelmi múlt oktatását. Ennek érdekében Társaságunk, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Karával együtt közösen megalapította a Szent Kinga Szabadegyetemet, Győrött. Ez a civil kezdeményezés országosan kiépítve békeidőben a magyar lengyel kapcsolatok hosszú távú stabilitását, egy értő és elhivatott új nemzedék megteremtését teszi lehetővé. A fent vázolt új magyar lengyel koncepció, negyedik pilléreként.

 

 

 

 

Kollár János

Magyar Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság

elnöke